"A szívben rejlő szakrális tér 

A szívben rejlő szakrális tér, melyre olykor, mit a szív titkos kamrájára utalnak, a tudat időtlen dimenzióját jelenti, ahol minden lehetséges, itt és most. Számos ősi írásban és később lejegyzett szájhagyományban
találunk utalásokat a szívben nyugvó titkos vagy különleges helyre. A
könyv elején idézett Cshándógja Upanisad egy példa a számos utalás
közül. Egy  másik  utalást találunk  a Tórához kapcsolódó könyvben,
mely a Szív titkos kamrája címet viseli.

S talán, manapság a tudomány is igen óvatosan s nagy körültekintéssel
közelít ennek megértése felé. A Stanford Egyetemhez tartozó HeartMath   Intézet kutatócsoportja néhány rendkívül érdekes adatra bukkant. Az információ talán hasznos lehet azok számára, akik a szívet próbálják mélyebben megérteni. Nem könnyű vállalkozás, ám ha az
elme hajlandó együttműködni, a szív válaszol.

Mindig is előttünk állt a paradoxon: amikor a gyermek megfogan, az
emberi szív már az agy kiformálódása előtt dobogni kezd. Ez a tény
mindig is azt a kérdést vetette fel az orvosok számára, hogy honnan
ered   a   szívet   kiformáló és   a   szívdobogást   szabályozó értelem.   A
tudomány   világának   nagy   meglepetésére   a   HearthMath   tudósai
felfedezték, hogy a szív saját aggyal rendelkezik ­ igen, valódi aggyal és
igazi agysejtekkel. Igen apró méretű, talán negyvenezer sejtből ha áll,
ám e sejtek mindenképpen agyat formáznak, s a szívnek nyilvánvalóan
mindössze ennyire van szüksége. Óriási felfedezés volt, s igazolja azok
nézetét, akik már évszázadok óta a szívben rejlő értelemről írnak vagy
beszélnek.

Ám a HeartMath tudósai talán még egy ennél is nagyobb horderejű
felfedezésre jutottak a szívet illetően. Bebizonyították, hogy az emberi
szív generálja a legnagyobb és legerősebb energiamezőt a testben lévő
szervek közül, beleértve az agyat is. Megállapították, hogy ez az elektromágneses mező körülbelül két­három méter átmérőjű, s tengelye
a szívben helyezkedik el. Alakja a tórusz fánkformájára emlékeztet,
melyet gyakran tekintenek a világegyetem legegyedülállóbb és legősibb
formájának.

Két rendkívül fontos jellemzőjét találtam ennek a tórusz alakú
mezőnek. Először is, kapuként használható ahhoz, hogy megleljük a
szív titkos kamráját, s rajta keresztül belépjünk oda. A titkos helyre való
belépéssel kapcsolatos instrukciókat a könyv egy későbbi fejezetében
közlöm. A második jellemző a kisebb méretű belső tórusszal áll
összefüggésben. E belső mező fontosságának magyarázatára később
térek majd ki, amikor a szíven keresztül történő teremtésről beszélünk.
A szívben nyugvó szakrális tér a tóruszban rejlő tóruszhoz hasonló
módon lett megalkotva. Ott van maga a szakrális tér, ám mint később
látni fogod, e szakrális téren belül egy másik igen apró, de annál különlegesebb tér található, mely különbözik az elsőtől, és egyedülálló
alkalmazási területtel rendelkezik.

A szívsebészek egy másik, a fentiekkel kapcsolatba hozható
információhoz jutottak a szívvel kapcsolatban, ám nem vagyok biztos
benne, mi a jelentősége. Felfedezték, hogy a szívben található egy
parányi hely, melyet soha nem szabad megérinteni, különben az ember
meghal, és semmilyen módon nem lehet újraéleszteni. Akármi legyen is
a helyzet ezzel a parányi hellyel, az élet számára bizonyára rendkívül
fontos.
Meg vagyok győződve róla, hogy a tórusz alakú elektromágneses mező
pontosan keresztülhalad a szívben rejlő szakrális téren, s onnan ered,
ám   a   „szív   agyát”   és   az   „érinthetetlen   helyet   illetően”   nem   látok
világosan.   Ha   megértesz   vagy   felfedezel   valamiféle   összefüggést,
kérlek, tudasd velem.

A szívben rejlő szakrális tér tanulmányozása és tanítása 

1999 óta tanulmányozom a szívben rejlő szakrális tér kérdéskörét és
tartok   tanfolyamokat. E könyv megírásának idejére már összesen
mintegy négyezer ember révén volt alkalmam tanulmányozni ezt a
tapasztalást. Rengeteget tanultam, és tovább folytatom a tanulást. Biztos
vagyok benne, hogy még lesz folytatása ennek a könyvnek, hiszen még
csak most kezdjük megérteni magukat a szív által alkotott képeket.

A következőkben arról olvashatsz majd, amit én megtanultam, ám
mielőtt belefognék az ismertetésébe, egy fontos megjegyzést szeretnék
tenni. A szívben rejlő szakrális térrel kapcsolatos tudásomat
közvetlenül átélt élmények, illetve néhány tanítványom révén
szereztem, és sokáig mi magunk sem értjük, az élmény során mi megy
végbe. A következő oldalakon azt fogom elmondani, amit most, ebben
a pillanatban igaznak hiszek, ám lehet, hogy némely részlettel
kapcsolatban később változni fog a véleményem. Saját szívedre kell
hallgatnod, s őszintének kell lenned magadhoz. Ha a könyvben leírtak
közül a te esetedben nem működik valami, egyszerűen hagyd figyelmen
kívül. Biztos vagyok benne, hogy létezik olyan módszer, mely segítségével te is rálelhetsz a szívedben rejlő szakrális térre.

A szívben rejlő szakrális tér tanfolyamok első két évében azt vettem
észre,   hogy   körülbelül   a   résztvevők   felét   tudom   elérni   csupán;
valamennyi csoportban úgy alakult a helyzet, hogy az emberek fele
„vette az adást”, míg a csoport másik felét teljesen elkerülte az élmény.
Végül minden tanfolyam előtt jobbnak láttam megemlíteni, megeshet,
hogy a csoport fele megtapasztalja a szívben rejlő szakrális teret, s az
mindörökre   megváltoztatja   az   életét,   míg   a   többiek   semmit   sem
érzékelnek. Miért van ez így? Számtalanszor feltettem magamnak ezt a
kérdést.   Sok­sok   órán   át   töprengtem   ezen.   Azon   százak   válaszai
alapján, akiknek nem sikerült rálelni szívben rejlő szakrális térre, úgy
tűnik, hogy ennek oka jórészt érzelemtestükben gyökerezik. Azok, akik
életük   során   valamiféle   érzelmi   traumát   éltek   át,   újra   átérzik   a
fájdalmat, amikor a szívben rejlő szakrális térbe lépnek, s azonmód
távozni   akarnak.   Mindez   azt   jelenti,   hogy   szükséges   lehet   terápia
segítségével   eltávolítani   magadból   az   érzelmi   hulladékot,   mielőtt
hozzálátnál a kereséshez. Azok számára, akik el tudják engedni negatív
érzelmi   energiáikat   ­   nem   számít,   mi   módon   teszik   azt   ­,   semmi
problémát nem jelent a szív szakrális terébe történő belépés.

További problémák okozója lehet az emberek „érzékelésmódja” is. A
belső víziókat néhányan látomások és álmok formájában élik át; mások
hangokon és a halláson keresztül fogják fel a belső világot, míg megint
mások   az   érzékeken   –   mint   például   az   ízlelés,   a   szaglás,   illetve
különböző testérzetek ­, keresztül észlelik azt. Ennek eredményeképpen
az élményt illető várakozások olykor közbeavatkozhatnak. Egy rövid
történettel szeretném mindezt világosabbá tenni.

Egy   nemrégiben   tartott   tanfolyamomról   egy   házaspár   úgy   távozott,
hogy az egyiküknek sikerült belépnie a szívben rejlő szakrális térbe,
míg a más úgy érezte, kudarcot vallott. (Jóllehet mindig felkészítem
erre a résztvevőket, az ember azért elcsüggedhet, ha éppen vele történik
meg.)   A   férj,   aki   úgy   érezte,   hogy   nem   élte   át   az   élményt,   a
következőket   mondta   a   feleségének:   „rosszul   érzem   magam,   hogy
semmi   nem   történt,   amikor   meditációba   mélyedtem.   Az   égvilágon
semmit sem láttam. Ám el kell ismernem, hogy a CD, amit Drunvalo játszott, a delfinek  és bálnák hangjával hihetetlenül csodálatos  volt.
Olyan jó volt a zene, hogy szinte úgy  éreztem, hullámok mossák a
testemet.”   Felesége   meglepve   közölte   vele,   hogy   nem   játszottam
semmiféle   CD­t.   Valóban   nem   szólt   semmilyen   zene.   Alig   akarta
elhinni, míg meg nem kérdezett egy másik résztvevőt is, aki szintén az
állította, hogy nem volt zene, nem voltak delfin­  és bálnahangok. A
férfi   zenész   volt,   s   ő   ily   módon   „látott”.   Azt   várta,   hogy   képek
merülnek fel benne, ám ehelyett a halláson keresztül érzékelte a helyet.

Most kezdünk csak ráébredni, hogy sok ember, aki úgy gondolta, nem
élt  át  semmit,   valójában  igenis   járt   a  szakrális   térben,   de  mivel  az
élmény nem egyezett várakozásával, az egész tapasztalást figyelmen
kívül hagyta.

A szív vibrációja – a visszavezető út 

Az első dolgok egyike, melyre figyelmes lettem a szív szakrális terébe
történő   belépéskor,   a   vibráció   volt.   Úgy   tűnt,   mindenhonnan   ez   a
vibráció árad, ám nyilvánvalóan nem maga a szívverés volt, hiszen a
hang folyamatos volt – mint például az Om hangja, mégis különbözött
attól.   (Mindkét   alkalommal,   amikor   az   egyiptomi   Nagy   Piramisban
található Király Kamrájában voltam, ugyanezt a vibrációt érzékeltem,
mely úgy tűnt, a piramison belül ott van mindenhol, ott van még a
kőtömbökben   is,   melyeket   megérintettem.   Sok   emberrel   beszéltem,
akik ugyanezt a vibrációt tapasztalták ott, s úgy hiszem, pontosan a szív
rezgését lehet érzékelni a piramisban.)
Amikor belépsz a szívben rejlő szakrális térbe, arra kérlek, először is
fizikai   hangoddal   utánozd   ezt   a   belső   hangot.   Nem   kell   tökéletes
másának   lennie,   csak   hasonlítson   rá,   amennyire   lehetséges.   Ez   az
eljárás összekapcsolja a szív belső világát az elme külső világával.
Feleségem már régóta tanulmányozza a szívvel kapcsolatos tanításokat,
s ezek azt mondják, a hang visszatükrözése mindig nagyon fontos ­ én
pedig,   miután   annyi   embert   láttam   már   belépni   erre   a   helyre,   a
legmélyebben egyetértek ezzel. A hang utánzása megalapozza a szív
belső zümmögését itt a fizikai világban, s egyúttal egy másik indítékkal is szolgál: biztosítja a visszatérést.
Ha egyszer megtapasztaltad a szív szakrális terét és vissza kívánsz térni
oda, egyszerűen csak rá kell hangolódnod a szív vibrációjára a hang
zümmögtetésével, és természetesen el kell mozdulnod elméd teréből a
szívbe. A rezgés közvetlenül a szívben rejlő szakrális térbe vezet, s a
visszatérés minden alkalommal könnyebb és könnyebb lesz. Végül az
elméből  a  szívbe  történő átlépés   mindössze   két­három  másodpercet
vesz majd igénybe."