"A "Dharma", avagy az
Élet céljának törvénye

Mindenki életének célja van... páratlan ajándékot vagy különleges értéket adni másoknak.

Amikor ezt a páratlan értéket mások szolgálatába állítjuk, elragadtatást és hatalmas szellemi örömet tapasztalunk, amely minden célon túl a végső cél.

Amikor dolgozol, fuvola vagy, melyek szívén áthaladva a múló percek susogása zenévé változik. ...És az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt ismerősötök az élet legbensőbb titka.
Kahlil Gibran: A próféta

Az élet hetedik spirituális törvénye a Dharma törvénye. Dharma szanszkrit szó, amely ,az élet céljá"-t jelenti. A Dharma törvénye azt mondja ki, hogy fizikai formában kell megnyilvánulnunk, hogy célunkat betöltsük. A tiszta lehetségesség mezője isteni a maga lényegében, és isteni emberi formát ölt, hogy célját betöltse.
E törvény szerint páratlan érték és páratlan út áll rendelkezésre a cél beteljesítéséhez. Van valami, amire az egyes ember a kerek világon bárki másnál különb módon képes. Minden egyedülálló érték és annak egyedülálló érvényre jutása szintén páratlan igény. Amikor ezek az igények az érték alkotó kifejeződésében összeilleszkednek a szikrából kipattan a bőség. Értékeink igényeket betöltő kibontakozása határtalan bőséget és gazdagságot teremt.

Ha egészen kezdettől ezzel a gondolattal bocsátunk útjukra gyermekeket, láthatóvá válik életükön a hatás. Én megtettem ezt a saját gyermekeimmel. Újra és újra elmond- tam nekik, hogy nem véletlenül vagyunk itt, és mindegyikünknek fel kell fedeznie a célját a maga számára. Négy éves koruk óta hallják ezt. Megtanítottam őket meditálni is körülbelül ugyanabban a korukban, és elmondtam nekik: ,Azt akarom, hogy soha ne aggódjatok a megélhetésetek miatt. Ha képtelenek lesztek eltartani magatokat, amikor felnőttök, gondoskodom rólatok, ne aggódjatok. Nem akarom, hogy az iskolai előmenetel, a minél magasabb osztályzat elérése és a legjobb intézetbe bejutás kösse le a figyelmeteket. Amire: igazán szeretném ráirányitani a figyelmeteket, az az, hogy kérdezzétek meg magatokat, hogyan tudnátok szolgálni az, emberiséget, és hogy melyek a páratlan értékeitek. Hiszen olyan egyedülálló értékeitek vannak amelyek másnak nincsenek, és olyan sajátos utatok ezeknek az értékeknek a kibontakoztatásához, amely másokéval nem hasonlítható."
Felhagytak a legjobb iskolákba törekvéssel, a legmagasabb osztályzatok megszerzésére törekvéssel, és már a főiskolán páratlanul önellátóak lettek anyagilag, mivel arra összpontosítottak, hogy mit kell itt adniuk. Ez hát a Dharma törvénye.

A Dharma törvényének három eleme van. Az első arról szól, hogy valamennyiünk hivatása itt a saját valódi Önvalójának felfedezése. Felfedezni magunkban, hogy a valódi Önvalónk szellemi, hogy lényegében szellemi létezők vagyunk, akiknek fizikai formában kell megnyilvánulniuk. Nem emberi lények vagyunk, akiknek olykor szellemi tapasztalataik vannak, hanem fordítva: szellemi lények, akiknek olykor emberi ta- pasztalataik vannak.
Valamennyien azért vagyunk itt, hogy felfedezzük felsőbbrendű énünket vagy szellemi Önvalónkat. Ez a Dharma törvényének első beteljesítése. Meg kell találnunk a magunk számára a bensőnkben rejlő embrionális istenit, amely meg akar születni, hogy kifejezésre jusson rajtunk isteni voltunk.
A Dharma törvényének második eleme: egyedülálló értékeink kibontakoztatása. A Dharma törvénye szerint minden emberi lény rendelkezik páratlan értékkel. Olyan értékkel, amelynek páratlansága a kibontakozásakor nyilvánvalóvá válik, s amilyen senki másnak nincs. Ez azt jelenti hogy van valami, amit megvalósíthatunk, és ehhez a megvalósításhoz van egy út, amely különb, mint bárkié ezen a földön. Amikor ezt véghezvisszük, eltűnik számunkra az idő. Ennek az egyedülálló értéknek vagy ér- tékeknek a kibontakozása időtlen tudatál- lapotba visz el.

A Dharma törvényének harmadik eleme az emberiség szolgálata. Szolgálnunk kell embertársainkat és megkérdezni önmagunkat: "Hogyan segíthetnék (másoknak)? Hogyan segíthetnék mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek velem?" Amikor az egyedülálló érték kibontakoztatása és az emberiség szolgálata összekapcsolódik, az a Dharma tőrvényének beteljesítése. Saját szellemiségünk birtokában, a tiszta lehetőség mezőjének megtapasztalásával nincs többé semmi, ami elérhetetlen lenne, hiszen ezzel a bốseg valódi útjára jutottunk el.
Ez nem múló gazdagság, hanem állandó, mivel egyedülálló értékünkből és ennek kibontakoztatásából következik, és abból az elszántságból, amellyel az embertársaink szolgálatára állunk, ahova is a ,,Mi értelme számomra?" kérdés helyett feltett ,,Hogyan segíthetnék?" kérdéssel jutunk el.

A ''Mi értelme számomra?" kérdés az én belső párbeszéde. A "Hogyan segíthetnék?" kérdés a szellem belső párbeszéde. A szellem a tudat azon területe, amelyen megtapasztaljuk egyetemességünket. Azáltal hogy a belső párbeszéd a ''Mi értelme számomra?" kérdés felől a ''Hogyan segíthetnék?" kérdésfeltevés felé mozdul, automatikusan túllépünk az énen, a szellem területe felé. A szellem területéhez közeledésre egyfelől a meditáció a legalkalmasabb út. Másfelől csupán azáltal, hogy a belső párbeszéd a "Hogyan segíthetnék?" kérdésfeltevés felé mozdul, szintén megközelítjük a szellemet, azt a tudatterületet, ahol az egyetemességünket tapasztaljuk meg.

Ha a Dharma törvényét teljesen be akarjuk tölteni, meg kell hoznunk néhány elhatározást.

Az első: Szellemi gyakorlatokkal az énem mögötti felsőbbrendű Önvalómat keresem
A második: Fel akarom fedezni egyedülálló értékeimet. Ezeket megtalálva jól fogom érezni magamat, hiszen az öröm akkor tör fel, amikor az időtlen tudatba lépek be. Ez pedig a boldogság állapotában következik be.
A harmadik: Meg akarom kérdezni magamat, hogyan tudom legmegfelelőbben a szolgálni az emberiséget. Válaszolni akarok erre a kérdésre, és a választ gyakorlatra váltani. Használni akarom egyedülálló értékeimet embertársaim szolgálatára - az ő igényeik betöltését teszem vágyammá, hogy segitsek és szolgáljak másokat.

Ülj le és készíts listát az alábbi két kérdésre adott válaszokból. Az egyik kérdés önmagadhoz: Ha a pénz nem lenne probléma, és a világon az összes pénz és korlátlan idő rendelkezésedre állna, mit tennél? Ha ugyanazt tennéd, mint amit jelenleg, akkor a dharma életfolyamában élsz, mivel az alapvető vágyad határozza meg az életedet. Páratlan értéked kibontakoztatásában élsz. Majd tedd fel önmagadnak a másik kérdést is: Hogyan tudnám a legmegfelelőbben szolgálni az emberiséget? Válaszolj a kérdésre és a választ ültesd át a gyakorlatba.''