"A boldogság szokása kialakítható

Ebben a fejezetben a boldogságról akarok beszélni, de nem filozófiai, hanem orvosi nézőpontból. Dr. John A. Schindler a boldogság következő meghatározását adta: „Olyan lelkiállapot, amikor a gondolataink az idő túlnyomó részében kellemesek.” Orvosi ésetikai szempontból megítélve nem hiszem, hogy ezen az egyszerű meghatározáson bármit is lehetne javítani. Ebben a fejezetben erről a boldogságról lesz szó.

A boldogság kiváló gyógyszer

A boldogság állapota az emberi lélek és az emberi szervezet sajátja. Hatékonyabban gondolkozunk, sikeresebben teljesítünk, jobban érezzük magunkat és egészségesebbekvagyunk, amikor boldogságot érzünk. Még az érzékszerveink is jobban működnek. Egy orosz pszichológus, K. Kekcsejev vizsgálta az embereket, amikor kellemes és kellemetlen dolgokra gondoltak. Kimutatta, hogy kellemes gondolatok esetén jobban látnak, finomabbaz ízlelésük, hallásuk és finomabb különbségeket képesek érzékelni tapintással. Dr.William Bates bebizonyította, hogy azonnal javul a látás, amint a beteg kellemes dolgokra kezd gondolni vagy kellemes képeket idéz fel magában. Margaret Corbett azt tapasztalta, hogy amikor az ember gondolatai kellemesek jelentősen javul az emlékezet és az agy pihen. A pszichoszomatikus belgyógyászat bebizonyította, hogy a gyomrunk, a májunk, a szívünk és minden belső szervünk jobban működik, ha boldogok vagyunk. Sokezer évvel ezelőtt a bölcs Salamon király ezt mondta Példabeszédeiben: „A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.” Mind a zsidó, mind pedig a keresztény vallás az erényesség és a jó élet elérésének eszközeiként írja elő az örömet, a vidámságot, a hálaérzetet.

   A harvardi pszichológusok tanulmányozták a bűnözés és a boldogság közötti összefüggést. Arra a következtetésre jutottak, hogy a régi holland közmondás, miszerint „a boldog emberek sosem gonoszak”, tudományosan is helytálló. Azt találták, hogy a bűnözők többsége boldogtalan környezetből jött, és emberi kapcsolataiban boldogtalan volt. A kudarcélmény mintegy tízéves tanulmányozása a Yale Egyetemen azt bizonyította, hogy annak a nagy része, ami bennünk a másokkal szembeni ellenségességként és erkölcstelenségként nyilatkozik meg, saját boldogtalanságunkból fakad. Dr. Schindler azt állította, hogy a boldogtalanság az egyetlen oka az összes pszichoszomatikus betegségnek, és a boldogság az egyetlen gyógymódjuk. Egy nemrég végzett felmérés azt mutatta, hogy nagyjában és egészében azok az üzletemberek, akik hajlamosak általában „a dolgok vidámabb oldalát nézni”, sikeresebbek, mint pesszimista kollégáik.

   Úgy tűnik, a boldogságról való hétköznapi gondolkozásunkban a szekér a lovak elé szaladt. „Légy jó — mondjuk —, és akkor boldog leszel.” „Boldog lennék — mondjuk —,ha egészséges és sikeres lennék.” „Légy jó, szeresd embertársaidat, és boldog leszel!” Közelebb állna az igazsághoz, ha azt mondanánk: „Légy boldog, és akkor jó leszel — sikeresebb, egészségesebb és segítőkészebb!”